A VITORLÁZÁS ELMÉLETE
A felhajtóerő




A felhajtóerő az az  erő, amely közvetlenül áll szemben a repülőgép súlyával, és tartja azt a levegőben. A repülőgép minden része kelt felhajtóerőt, azonban egy közönséges utasszállító repülőgépen a legtöbb felhajtóerőt a szárnyak hozzák létre. A felhajtóerő mechanikai aerodinamikai erő, amit a repülőgépnek a levegőben történő mozgása hoz létre. Az erő, így a felhajtóerő is, vektormennyiség, aminek nagysága és iránya van. A felhajtóerő a nyomásközépponton keresztül hat, és merőleges az áramlás irányára.

HOGYAN HOZZÁK LÉTRE A FELHAJTÓERŐT?

A lexikonokban, az elemi fizikakönyvekben és az Interneten számos magyarázat található a felhajtóerő létrehozására. Sajnos, sok magyarázat félrevezető és téves. A felhajtóerő létrehozásáról szóló elméletek hatalmas vita forrásává és heves szóváltások témájává váltak. A következő oldalak ismertetik a különböző elméleteket és azt, hogyan bukik meg néhány népszerű elmélet.

Felhajtóerő akkor jön létre, amikor egy szilárd test elfordítja a mozgó, a cseppfolyós vagy gáz halmazállapotú közeg (folyadék vagy levegő) áramlását. Newton harmadik (hatás-ellenhatás) törvényének megfelelően, az áramlás az egyik irányba fordul el, a felhajtóerő pedig az ellentétes irányban jön létre. Mivel a levegő gáz, és a molekulák szabadon mozognak minden irányban, az áramlást bármilyen szilárd felület el tudja téríteni. A repülőgép szárnyának az esetében mind a felső, mind pedig az alsó felület hozzájárul az áramlás elfordításához, ezért a felső felület áramláselfordító szerepének figyelmen kívül hagyása a felhajtóerő téves elméletéhez vezet.

FOLYADÉK NÉLKÜL NINCS FELHAJTÓERŐ

A felhajtóerő mechanikai erő, amit egy szilárd és egy nem szilárd halmazállapotú test (folyadék vagy gáz) kölcsönhatása és kapcsolata hozza létre, szemben az erőtér (gravitációs, vagy elektromágneses mező) hatásával, mely esetben egy tárgy úgy lehet hatással egy másikra, hogy nincs közöttük fizikai kapcsolat. Ahhoz, hogy felhajtóerő jöjjön létre, a szilárd testnek kapcsolatban kell lennie a nem szilárd halmazállapotú testtel: ha nincs folyadék, nincs felhajtóerő.

MOZGÁS NÉLKÜL NINCS FELHAJTÓERŐ

A felhajtóerőt a szilárd és a nem szilárd halmazállapotú testek közötti sebességkülönbség hozza létre. A test és a folyadék között mozgásnak kell lennie: ha nincs mozgás, nincs felhajtóerő. Annak nincs jelentősége, hogy a szilárd test mozog-e az álló folyadékban, vagy a folyadék mozog az álló szilárd test mellett. A felhajtóerő merőlegesen hat a mozgásra. Az ellenállás a mozgással ellentétes irányban hat.